|
|
|
... Szenteltessék meg a te neved!
Kiléped. A fehéret. A formát. Emel, lendít, letesz, rálép. Megléped a teremtést. Lépsz, lépsz. A másik benned nem lép. Nézi. Tapasztal.
Áradó harangszó. Odabent. Kiterjed a peremekig.
(A templom ablakain kiáradó fényt nyeli, kortyolja a sötétség. Az éhes titok. Én vagyok. Nem enyhít emésztő szomjunkon a fény, mert utunk n... |
|
|
|
|
|
|
|
... feloldva. Szenteltessék meg a te neved!
Kiléped. A fehéret. A formát. Emel, lendít, letesz, rálép. Megléped a teremtést. Lépsz, lépsz. A másik benned nem lép. Nézi. Tapasztal.
Áradó harangszó. Odabent. Kiterjed a peremekig.
(A templom ablakain kiáradó fényt nyeli, kortyolja a sötétség. Az éhes titok. Én vagyok. Nem enyhít emésztő szomjunkon a fény, mert utunk nem ar... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ez bemegy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem. Mire e levél hozzád érkezik a síró kislány, már nem létezik! Nem láttál hulló csillagot? Én voltam az ki eltávozott! A temető egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem, a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott. Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt m... |
|
|
|
|
|
|
|
Ravatalhoz közel ne merj állni
Utolsó utamat nélküled kell járni
Megszólal a harang utolsó utamon
Gondolj rám de könnyed ne hulljon
Temessenek a temető sarkába
Temető sarkának legkisebb zugába
Ne találjon engem senki a világon
Ne fájjon a szívem ott a másvilágon
Ha majd később mégis bántana a dolog
S az életben nem leszel majd boldog... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... taszít.
Megsemmisülök. Szívemre jeges kéz üvölt,
Arcom hitetlen fényben áll - e nyúlós sötétség
Peremén ringatag hajóm tiltott vizekre tévedt
Így ezer és ezer elveszett lélek harangja és haragja
Zúdul a vízköpők grimaszolt arcaiból -
Tovaömlik a élet, fekete korsók falát kaparásszák
Az éji lidércek, fekete koporsók falát döngölik
A testek - ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
nincs-kezem nyújtom feléd
nincs-hangomon suttogok neked
ott messze lent, hol éled életed
hátha átttör a zajon a szerelmes gyenge hang
hátha úgy hallod meg,mint imára hívó harang
és elindulsz felém úttalan utakon
sohanemvolt vágyakon
legyőzve mindent, mi utadba áll
s közben a hívó harang szava előtted jár
és vezet és egyre... |
|
|
|
|
|
|
|
A palóc kocsmáros és a rabló
palóc mese
Volt egyszer, hol nem volt, Palócföldön volt, - hogy hol pontosan, ne keresd, mert ma már nincs feltüntetve a térképen- volt egy kövér kocsmáros. Jól ment neki az üzlet, jól keresett. Vallásos révén természetesen nem csalt, nem csapott be soha senkit tudatosan. Büszke is volt erre, ki is hangsúlyozta gyakran. Bíztak is b... |
|
|
|
|
|
|
|
... feléd
nincshangomon suttogok neked
ott messze lent, hol éled életed
hátha átttör a zajon a szerelmes
gyenge hang
hátha úgy hallod meg
mint imára hívó harang
és elindulsz felém
úttalan utakon
sohanemvolt vágyakon
legyőzve mindent, mi utadba áll
s közben a hívó harang szava
előtted jár
és vezet
és eg... |
|
|
|
|
|
|
|
... volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él, az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, búzát,
bort a feledésre!... |
|
|
|
|
|
|
|
... Álomról álomra
II. rész
XVI. ének
Kis szellő fuvallat, tenger felett sötétedik ég alja,
Távolban villámok, kezdődő viharnak halk szava.
Kondul harang város felett, vészt jelez hangja,
Szellő szélbe, orkánba csap át, szívet szaggatja.
Tépi házat, forgácsol fát, töri derékba azt,
Tenger habjainak, nincs ki, állja útját,... |
|
|
|
|
|
|
|
Lélekről lélekre Álomról álomra
II. rész
XX. ének
Távolból harang szól, lágy nesz riaszt fel,
Ébredek kelő nappal, kakas hangja, szép reggel.
Rossz álom, mit láttam, de tiszta jövőt,
Hullámzó friss mezőt, s illatos kis erdőt.
Kedvesem ölelő karja, s ajka szerelmes íze,
Kellemes búgó hangja, mi dong körös-körbe.
Sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... mondhat.
,,Álmában érte a vég, szép halál." Mormolva e szavakat.
Forró csókom izzik ajkán, hátha kel életre még,
S könnyem áztatja örökre lehunyt, két kék szemét.
Harang szól, lélekharang, az ő lelke harangja,
Hant emelkedik, s kopjafa, mint ahogyan, Ő, akarta.
,,Vágyak, vágyak és vágyak, sok-sok sóhaj,
Valami nagyon üres le... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Ha viharok jönnek majd,
megcibálják a világot,
lelketekben a sebet feltépik,
de én már nem kiáltok.
Orkánok dühöngenek majd,
feltámad a tenger,
nagy harangok zúgnak,
de engem senki meg nem lel.
A szél fájó szava szól majd,
s süvít fáj egyre jobban ,
a fák titeket korbácsolnak
de lásd:
én vagyok a viharokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
Szól a harang
Milyen szépen szól a harang, hívogat titeket
Gin- galang, gin-galang, jertek, siessetek
Vasárnap van, készüljetek az Isten házába!
Mert a templom minden nap jöttötöket várja
Minden napon hív a harang, hívogatón csendül
Tudjátok- hogy az Isten szól azon keresztül
Presbiterek, hít-testvérek, siessetek bátran!
Hogy az I... |
|
|
|
|
|
|
|
... bűvöletben,
s úgy ringat el tündérszóval,
szava oly halk, mint a sóhaj.
Éji tündém szárnya lebben,
álomtáncba csábít menten,
de elillan akkor zordul,
ha hajnali harang kondul.
Álomra várva
Gyűrt párnákon, álomra várva fekszem.
Szobámban árnyak úsznak bágyadt estben,
kék holdfényszőtte köntösben egyre várlak.
Jöjj,... |
|
|
|
|
|
|
|
... érsz,
Ha a túlsó partra lépsz.
Nincs haza, de van temető,
Szétvert keresztek mindenütt.
Ne... |
|
|
|
|
|
|
|
MÁSODIK FEJEZET
amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz,
megszokja, hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az
ösztön vakmerően ügyessé teszi; végre pompás kondíciót kap, s pénzt keres
Október közepén egy szomorú és borús pénteki napon, óraközben, mint mindennap, elszaladt a pedellushoz, s megnézte a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... annyi zsinyegésre fel se ébredt. Nevettek, hogy ő csak akkor mosdott, mikor már mindenki más megmosta a lábát is a tálban.
El is mentek hazulról, mire ő készen lett.
Harangoztak is, az oratóriumba kellett menni templomba, istentiszteletre.
Mikor öltözött, a kotró port vert a szemébe, és sürgette, hogy menjen már a csudába, ne legyen itt láb alatt.|... |
|
|
|
|
|
|
|
... köszönetet mondhatott volna, az öreg varázsló már el is tűnt a fák között.
*
Thuz és Horka már régen azt hitték, hogy a fiú odaveszett, mikor egy hajnalon megszólalt a várkastély harangja. Helka boldogan sietett a kapuhoz. Ő nem is gondolt rá, hogy Kelénnek valami baja eshetnék, s szerelmes szíve megsúgta azt is, hogy kedvese érkezését jelzi a kapuharang. Így is v... |
|
|
|
|
|
|
|
... templomában egy ifjú pár házasodni ment
Álltak ott a boldogságra várva míg egymásnak mondták az igent
Szólt a pap az ifjú párhoz szépen addig lesztek boldogok ti ketten
Míg a harang szava lágyan cseng míg a harang szava lágyan cseng
Szólt a harang boldogan sok évig míg a háborúnak szörnyű tűze gyúlt
Ősszedőlt a falu és a templom a harang is elnémúlt|... |
|
|
|
|
|